A három munkanapos cseregarancia
Ugye emlékeztek még a kellékszavatosság kapcsán megbeszéltekre: ha az eladó hibásan teljesít, akkor első lépcsőben kijavítást vagy kicserélést kérhetünk, és mi dönthetjük el, hogy e kettő közül melyik igénnyel élünk. A gyakorlatban azonban ezt a főszabályt – vagyis, hogy a szavatossági igények közül a jogosult választ – felülírhatja a Ptk. azon rendelkezése, hogy ha az általunk választott szavatossági igény a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, akkor mégis az eladó (a kötelezett) választhat, hogy a hibás terméket javítja, vagy cseréli.
Ha például vettünk egy mobiltelefont, amelynek a szavatossági időn belül elromlik a bekapcsoló gombja, akkor mi főszabályként ugyan jogosultak lennénk cserét kérni, de az eladó alappal hivatkozhat arra, hogy a csere neki a javításhoz képest aránytalanul drágább (hiszen egy több tízezer forintos készülék cseréje áll szemben egy pár ezer forintos javítási költséggel), és ilyen esetben ő megteheti azt, hogy „felülírja” a mi igényünket, és nem cseréli a terméket, hanem azt – lehetőleg 15 napon belül – javítja.
Ebbe az alaphelyzetbe illeszkedik a – gyakran félreértett – három munkanapos cseregarancia intézménye, aminek a lényege, hogy ha három munkanapon belül érvényesítünk csereigényt, akkor az eladó nem hivatkozhat arra, hogy ez neki többletköltséget eredményezne, és inkább javítana, hanem köteles a hibás terméket cserélni.
De lássuk a részleteket!
Csak a fogyasztót illeti meg
A három munkanapos cseregarancia csak a fogyasztókat illeti meg (tehát csak a természetes személyeket) és csak vállalkozásokkal szemben (tehát például a vaterán eladó magánszemélyt nem terheli). Fontos szem előtt tartani, hogy nem naptári napról, hanem három munkanapról van szó e garancia esetében, ami a vásárlással (üzembe helyezéssel) kezdődik.
Csak jótállásra köteles termékekere vonatkozik
A három munkanapos cseregarancia csak a 151/2003 (IX. 22.) kormányrendelet mellékletében meghatározott tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik. Tehát nem minden esetben élhetünk e garanciával, csak a kormányrendeletben felsorolt bruttó 10 ezer forint eladási ár fölött értékesített tartós fogyasztási cikkek meghibásodása esetén.
Tehát ha veszünk egy mobiltelefont, akkor
- egyrészt egy év jótállási jogunk,
- kettő év kellékszavatossági jogunk van,
- ezen belül megillet bennünket a három munkanapos cseregarancia is (mert jótállás köteles terméket vettünk).
Viszont ha veszünk egy 5 ezer forintos hajszárítót, akkor
- nincs jótállási jogunk,
- ezért nincsen három napos cseregaranciánk sem,
- de természetesen van 2 év kellékszavatossági jogunk (az minden vásárlásnál megillet bennünket értéktől függetlenül).
Sorozatunkban a Fogyasztó Barát képregényének segítségével mutatjuk be a fontos fogyasztói jogokat.
További vásárlási joggal kapcsolatos kérdések és válaszok a Fogyasztó Barát Facebook oldalán.
Nem pénzvisszafizetési garancia!
A három munkanapos cseregarancia – mint a neve is mutatja – csak a termék cseréjére jogosítja fel a fogyasztót, és csak abban az esetben, ha az adott termék hibás. Pénzvisszafizetésre (vagyis jogilag nézve elállásra) nem jogosít ez a garancia. Az elállás (pénzvisszafizetés) csak akkor jöhetne itt szóba, ha az eladó nem tud/nem akar cserélni, és a szavatossági igényérvényesítés visszatér a „rendes kerékvágásba”, vagyis ha megnyílnak a második lépcsős szavatossági jogok (árleszállítás, javíttatás a kötelezett költségére, elállás).
Csak hibás termék esetén illet meg a három munkanapos cseregarancia!
Ha a terméknek nincs hibája, akkor nem kérhetünk cserét, és természetesen nem is állhatunk el indokolás nélkül a vásárlástól! Az indokolás nélküli elállási jog csak az internetes vásárlásoknál (pontosabban minden távollévők között kötött szerződésnél) illet meg bennünket.
A vonatkozó jogszabályok
A három munkanapos cseregarancia intézménye a 151/2003. (IX. 22.) kormányrendeletben van „elrejtve”, és a vonatkozó szakasz 7. § szerint: „Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.”
A Ptk. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja szerint pedig „Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet”.
Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-20/C jelű pályázata támogatásával készült.
Vélemény, hozzászólás?